Ez a cikk a Arrabona témával foglalkozik, amely témával az elmúlt években a társadalom különböző területeire gyakorolt hatása miatt vált jelentőségre. A Arrabona relevanciája és következményei miatt felkeltette a szakértők és az akadémikusok, valamint a lakosság érdeklődését. Ennek a cikknek az a célja, hogy feltárja a Arrabona-hez kapcsolódó különböző nézőpontokat és megközelítéseket, valamint elemezze a hatását a különböző kontextusokban. Hasonlóképpen megvizsgáljuk a Arrabona lehetséges következményeit és utóhatásait a jelenben és a jövőben, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a témáról.
| Arrabona | |
| Győr | |
| Alapítás | 30 körül |
| Megszűnés | 4-5. század |
| Oka | barbár támadások |
| Lakói | rómaiak |
| Elhelyezkedése | |
 Arrabona
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″Koordináták: é. sz. 47° 41′ 02″, k. h. 17° 38′ 06″ | |
Arrabona római kori város és katonai táborhely volt, a mai Győr területén. Neve a kelta „Arabo” (szelíd, nyugodt) – a Rába folyó ősi, kelta neve – és „bona” (város) szavak összetételéből származik.
Fekvése
Arrabona a Rába és a Duna összefolyásánál feküdt, a mai Győr belvárosa helyén, a mai város fekvésénél alacsonyabb területen.
Története
Pannonia provincia része volt. I. e. 500 körül alakult ki, lakói kelták voltak, akik a várost Arrabonának nevezték. Később, az i. e. első században rómaiak hódították meg, de nevét megtartották.
Kapcsolódó szócikkek
Források
- Borbíró Virgil - Valló István: Győr városépítés története, Akadémiai Kiadó Budapest, 1956
- Jenei Ferenc - Koppány Tibor: Győr, Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata, Budapest, 1964.
- Valló István: Győr, Győr Barátai Körének Kiadása, Győr, 1984.
- Czigány Jenő: Győr, Panoráma Kiadó, Budapest, 1974.
- Római Birodalom - Arrabona. romaikor.hu, 2012 . (Hozzáférés: 2012. március 16.)
- Arrabona. mek.niif.hu, 2006 . (Hozzáférés: 2012. március 16.)
