Bolgárkert

A mai világban a Bolgárkert a különböző területeken nagy érdeklődésre számot tartó és fontos témává vált. A Bolgárkert növekvő jelentősége vitát váltott ki a társadalomban, és egyre nagyobb érdeklődést váltott ki a következményei iránt. Különböző perspektívákból a Bolgárkert a tanulmányok és kutatások tárgyává vált, és számos elemzést és elmélkedést eredményezett, amelyek célja, hogy megértsék hatását és hatókörét. Ebben a cikkben feltárjuk a Bolgárkert különböző oldalait, megvizsgálva annak hatását különböző kontextusokban, valamint a jelenkori társadalomban betöltött szerepét.
Bolgárkert
Közigazgatás
TelepülésPécs
Népesség
Teljes népességismeretlen

Bolgárkert Pécs egyik nyugati városrésze, melyet keletről Kovácstelep, nyugatról Fogadó, északról pedig Patacs határol. A 6-os főút és a vasútvonal által határolt terület funkcionálisan rendkívül homogén városrész, területén szinte csak gazdasági funkciók találhatóak, amelyeknek gazdasági ereje jóval túlnyúlik saját határain. Főleg emiatt kezelik önálló városrészként, hiszen a lakosok száma minimális (11 fő).

Története

Az 1876-os áprilisi bolgár felkelést vérbe fojtották a szultán katonái és az irreguláris török erők. Ezrével menekültek bolgár családok Havasalföldre, Oroszországba és Magyarországra is. Ekkor terjedtek el igazán a nagyobb városok körzetében az úgynevezett bolgárkertek, megvetve itthon az intenzív, korszerű kertészet alapját. A nagyobb városok tövében béreltek földet, ahol termeltek a piaci igények kielégítése érdekében. A kert többnyire családi megművelésű üzem volt. A bolgár kertészetet elsősorban a folyamatos öntözés, melegágyas hajtatás, illetve a parcellák folyamatos kihasználása és a három-négyszeres beültetés jellemezte. A hazai modern zöldségtermesztés is ezeket az alapelveket hasznosítja idehaza. A meglévő termelési módszerekhez további apró szakmai fogásokkal járultak hozzá, új fajokat hoztak be az országba (tojásgyümölcs-padlizsán) és intenzív fajtákat honosítottak meg.

A 20. század elején a növekvőszámú bolgár nagykereskedő és tehetős gazda intézményesítették a közösségi életet. Így került sor 1914-ben a Magyarországi Bolgárok Egyesületének megalapítására.

1990-2000 között közelében jelentős forgalmú bevásárlóközpont jött létre (Metro, Tesco, Electro World és Praktiker nagyáruházak).

Jegyzetek

  1. a b Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 112. o. ISBN 978-963-06-7919-0
  2. www.logoweb.pecs.hu, Európa Kulturális Fővárosa – Pécs, 2010 - Integrált városfejlesztési stratégia. . (Hozzáférés: 2012. január 17.)
  3. www.mek.oszk.hu, Hogyan kerültek bolgárkertészek hazánkba?
  4. www.bolgar.radio.hu, A bolgár nemzetiség története. . (Hozzáférés: 2010. január 1.)

Külső hivatkozások