Csehszlovák Nemzeti Bizottság

Manapság a Csehszlovák Nemzeti Bizottság olyan téma, amely minden korosztály és érdeklődésű ember figyelmét felkeltette. Legyen szó kulturális jelenségről, kiemelkedő személyiségről vagy történelmi eseményről, a Csehszlovák Nemzeti Bizottság jelentős hatást tudott gyakorolni a társadalomra. Ebben a cikkben mindent részletesen megvizsgálunk, ami a Csehszlovák Nemzeti Bizottság-hez kapcsolódik, az eredetétől a mai következményekig. A következő néhány oldalon egy átfogó elemzésbe merülünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Csehszlovák Nemzeti Bizottság jelentőségét a mai világban. Készüljön fel, hogy meglepő és lenyűgöző dolgokat fedezzen fel a Csehszlovák Nemzeti Bizottság-ről.
Nem tévesztendő össze a következővel: Csehszlovák Nemzeti Tanács.
Csehszlovákia kikiáltásának emléktáblája a prágai reprezentációs házon

A Csehszlovák Nemzeti Bizottság (csehül: Národní výbor československý, szlovákul: Národný výbor československý, rövidítve NVČ) az a cseh, később csehszlovák politikai szerv volt, amely az első világháború után az ország hivatalos irányítószerveként működött. A Nemzeti Bizottság 1918. július 13-án jött létre, és elsődleges feladata a hatalomátvétel lebonyolítása, és az ezekhez szükséges törvények kidolgozása volt. A bizottságnak 38 tagja volt, amelyeket az utolsó (1911) monarchiabeli választásoknak megfelelően osztották szét.

A Nemzeti Bizottság alapítói (Alois Rašín, Antonín Švehla, František Soukup, Jiří Stříbrný és Vavro Šrobár) 1918. október 28-án Prágában kiadták azt az alkotmányos erejű törvényt, amely kimondta a független Csehszlovákia megalakulását. A törvény a csehszlovák szuverenítás megtestesítőjeként a Nemzeti Bizottságot említette, az államformát azonban még nem határozta meg, csupán leszögezte, hogy arról később döntenek. A törvény értelmében az új állam recipiálta, átvette a magyar, illetve osztrák jogrendet, így még évtizedekig jogi és közigazdasági dualizmus alakult ki az országban. Az első törvény továbbá a Nemzeti Bizottság irányítása alá vont minden önkormányzati, állami, megyei, járási, községi hivatalt és intézményt, és elrendelte, hogy ezeknek a recipiált törvények szerint kell intézniük a hivatalos ügyeket.

1918. november 14-én a Nemzeti Bizottságból megalakították az Forradalmi Nemzetgyűlést (csehül: Revoluční národní shromáždění, szlovákul: Revolučné národné zhromaždenie), amely még aznap átadta a végrehajtó hatalmat a Karol Kramář vezette első csehszlovák kormánynak.

Jegyzetek

  1. ↑ Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918- 1938. Galánta-Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002. 22-23. p.
  2. ↑ Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere. In: Fazekas József- Hunčík Péter: Magyarok Szlovákiában (1989-2004). Somorja-Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004. 125-126. p.

Források

  • Angyal Béla: Érdekvédelem és önszerveződés. Fejezetek a csehszlovákiai magyar pártpolitika történetéből 1918- 1938. Galánta- Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2002
  • Mészáros Lajos: (Cseh)Szlovákia alkotmányos rendszere. In: Fazekas József- Hunčík Péter: Magyarok Szlovákiában (1989-2004). Somorja- Dunaszerdahely, Lilium Aurum Könyvkiadó, 2004
Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot