A mai világban a Déri János-díj soha nem látott jelentőséget kapott. Akár a politika, a technológia, a tudomány vagy a kultúra területén, a Déri János-díj állandó vita és elmélkedés témája lett. Következményei és visszahatásai a társadalom minden szféráját elérik, lelkesedést és vitát egyaránt kiváltva. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Déri János-díj különböző területekre gyakorolt hatását, elemezzük a különböző oldalait, és átfogó képet adunk a mai világra gyakorolt hatásáról.
„…az újságíró felelőssége nem az, amit mond, hanem az, ahogyan értik.” Déri János emlékoszlopa a (Dunaújvárosi Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék)
A Déri János-díjat az 1992-ben, 41 évesen elhunyt Déri János szerkesztő-riporter, humorista, televíziós és rádiós kollégái alapították. A róla elnevezett elismerést minden évben olyan művésznek ítélik oda, akiknek több műfajban sikerült maradandót alkotni, csakúgy mint a díj névadójának.
A díjat az Április 14. Alapítvány kuratóriuma ítéli oda az arra érdemes művészeknek. A döntőtestület tagjai: Horvát János, Szegvári Katalin, Endrei Judit, Kóthy Judit, Farkasházy Tivadar, Fodor János, Rózsa Péter, Wisinger István és Nagy Bandó András.
A Déri János-díj egy aranyból készült egyforintos. Az újságírók és színészek körében a mai napig szokás a kimagasló ötleteket egyforintos érmével jutalmazni.
