Halkída

A mai világban a Halkída olyan témává vált, amely az egyének és közösségek széles spektruma számára nagyon fontos és érdekes. A Halkída megjelenése óta felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, és vitákat váltott ki az eredetétől a modern társadalomra gyakorolt ​​hatásáig. A Halkída-et különböző nézőpontokból tanulmányozták és elemezték, ami hatalmas mennyiségű információhoz és véleményhez vezetett az üggyel kapcsolatban. Ebben a cikkben elmélyülünk a Halkída izgalmas világában, feltárva jelentését, következményeit és lehetséges jövőbeli fejlesztéseit.
Halkída (Χαλκίδα)
Közigazgatás
Ország Görögország
RégióKözép-Görögország
PrefektúraÉvia
Irányítószám34100
Körzethívószám2221
Népesség
Teljes népesség64 490 fő (2021)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Térkép
é. sz. 38° 27′ 45″, k. h. 23° 35′ 42″Koordináták: é. sz. 38° 27′ 45″, k. h. 23° 35′ 42″
Halkída weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Halkída témájú médiaállományokat.

Halkída vagy Halkísz (görög írással Χαλκίδα vagy Χαλκίς, ógörög: Χαλκίς, Khalkisz) város Görögországban, a Közép-Görögország nevű régióban. Évia sziget legnagyobb városa. A szigetet a szárazföldtől elválasztó Evríposz-szoros keleti részén fekszik; a szárazfölddel két híd köti össze. Lakossága 102 ezer fő volt 2001-ben.

Halkída az ábécénk hazája is: egykori gyarmatvárosa, Cumae közvetítette Rómának az anyavárosban használt betűket.

Történelem

Az egykori város, amelyet fekvése miatt az ókorban „a tenger Thermopülájának” neveztek, a görög világ egyik legaktívabb városa volt. A Kr. e. 8. századtól kezdve Itáliában, Szicíliában, a Halkidikí-félszigeten és másutt gyarmatvárosok sorát alapította.

Athénnal szemben a boiótok szövetségét kereste: Kr. e. 506-ban a fiatal athéni demokrácia megdöntését kísérelte meg - sikertelenül - a khalkiszi és thébai arisztokrácia. Ettől kezdve váltakozó sikerrel harcolt legyőzőjével.

A középkorban a frankok, a velenceiek és a törökök váltották egymást. A Velencei Köztársaság 1470-ben vesztette el a szigetet, amikor II. Mehmed oszmán szultán elfoglalta.

Látnivalók

  • Dzsámi
  • Agia Paraszkevi-templom
  • A velencei kormányzópalota
  • Török vízvezeték
  • A tengerszoros hídjai.

Az Evríposz-szoros érdekes természeti jelenségéről is híres: az apály és a dagály váltakozása miatt a tenger állandó, irányát hat óránként változtató áramlásban van, mintha oda-vissza ömlő folyóvíz volna.

Jegyzetek

Források

  • Forgács András - Szabó Miklós: Görögország, 1976

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Chalcis című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.