Homoszféra

Ebben a cikkben a Homoszféra témáját különböző nézőpontokból vizsgáljuk meg azzal a céllal, hogy átfogó és részletes látásmódot kínáljunk, amely lehetővé teszi az olvasó számára, hogy alaposan megértse ezt a kérdést. Elemezzük a különböző területekre gyakorolt ​​hatását, időbeli alakulását, az általa felvetett vitákat és a megoldás lehetséges megoldásait vagy megközelítéseit. Adatgyűjtéssel, szakértői véleményekkel és kritikai elemzésekkel arra törekszünk, hogy megvilágítsuk a Homoszféra-et, és hozzájáruljunk a témával kapcsolatos ismeretek és elmélkedések bővítéséhez.
A légkör szerkezete

A Föld légkörét két alapvető részre oszthatjuk: homoszférára és heteroszférára. A homoszféra a légkör alsó, mintegy 85 km vastag rétege, melynek relatív összetétele viszonylag állandó. Ennek az oka: az állandó légköri keverő mozgások. A szó görög eredetű: az azonos jelentésű görög homo- előtagból és égbolt jelentésű szféra szóból áll.

Szerkezete

A homoszférát három részre oszthatjuk: troposzféra (kb. 0–12 km), sztratoszféra (kb. 12–50 km), mezoszféra (kb. 50–85 km). Ezekben a rétegekben 85-90 km magasságig a levegő kémiai összetétele és átlagos molekulatömege állandó. A magasság növekedésével a levegő sűrűsége és nyomása a barometrikus formula alapján csökken. Ennek az eredménye az, hogy a levegő molekulatömege erősen csökken a magasság növekedésének arányával.

A magasság és a levegő molekulatartalma közötti összefüggés

Érdekességek

A föld homoszférája magába foglalja a tényleges atmoszféra tömegének 99,9%-át. A 100 kilométeres magasság a Fédération Aéronautique Internationale szervezet szerint a világűr határa, ugyanis itt már hasonló körülmények uralkodnak, mint a világűrben. A hőmérséklet -90 °C, a levegő nyomása 3.2·10−2 Pa, azaz alig egy tizmilliomod része a tengerszinten mért nyomásértéknek.

Források

Külső hivatkozások