Integrált katalógustár

A mai világban a Integrált katalógustár olyan téma/figura/esemény, amely emberek millióinak figyelmét ragadta meg szerte a világon. Akár a társadalomra gyakorolt ​​hatása, akár a történelemben betöltött jelentősége, akár a kulturális szférára gyakorolt ​​befolyása miatt, a Integrált katalógustár a vita, elemzés és elmélkedés fókuszpontjává vált. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Integrált katalógustár különböző aspektusait és a modern élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Az eredetétől a jelenlegi hatásáig mélyen belemerülünk a Integrált katalógustár-be, és felfedezzük a jelentését a mai kontextusban.

Az Integrált katalógustár (németül: Gemeinsame Normdatei) a Német Nemzeti Könyvtárban, a német és osztrák közös rendszerekben, a München–Firenze–Róma művészeti könyvtárak szövetségében, a Kalliope adatbázisban és számos más német nyelvű projektben felhasznált egységesített katalógus rendszer. A GND-t a Német Nemzeti Könyvtár vezette be és tartja karban.

Alapjai

A GND-t (Integrált katalógustár) 2009 és 2012 között a Német Nemzeti Könyvtár, a német nyelvű könyvtárszövetség, valamint a folyóirat-adatbázisok közös munkájával dolgozták ki. A projekt célja a korábban külön-külön vezetett eltérő formátumú és tartalmú katalógusok (GKD (cégadattár), PND (személynévtár), SWD (kulcsszókatalógus) és DMA_EST (a Német Zenei Archívum katalógusa) egyesítése volt. Ennek megvalósításához egységes adatformátum kialakítására és a korábban meglévő szabályok egységesítésére volt szükség.

A GND 2012. április 19-én váltotta fel a fenti katalógusokat. 2014 júliusától az amerikai Kongresszusi Könyvtár által használt RDA-szabály (Resource Description and Access) szerint kerülnek a katalógusadatok tárolásra.

Jegyzetek

  1. Renate Behrens, Christine Frodl: „Erste Meilensteine im RDA-Projekt“. In: Dialog mit Bibliotheken, Jg. 26 (2014), Heft 1, S. 25-31, hier S. 28.