Magyarország és a Nagyvilág

A mai világban a Magyarország és a Nagyvilág olyan téma, amely a társadalom különböző területein nagy jelentőséggel bír. A politikától és a gazdaságtól kezdve a kultúráig és az interperszonális kapcsolatokig a Magyarország és a Nagyvilág döntő fontosságú elemmé vált, amely számos döntés és cselekvés alaphangját meghatározza. Idővel az akadémikusok, a szakemberek és a nagyközönség érdeklődési területévé vált, vitákat, vitákat és mélyreható elemzéseket generálva, amelyek célja, hogy megértsék hatását és hatókörét. Ebben az értelemben elengedhetetlen, hogy átfogóan és részletesen foglalkozzunk mindazzal, amit a Magyarország és a Nagyvilág magában foglal, hogy világosabb és teljesebb képet kapjunk a jelenlegi társadalomra gyakorolt ​​hatásáról.
Magyarország és a Nagyvilág
Magyarország és a Nagyvilág 1870. márczius 13-án megjelent számának címlapja
Magyarország és a Nagyvilág 1870. márczius 13-án megjelent számának címlapja
OrszágMagyarország
Alapítva1865. október 1.
Megszűnt1884. június 29.
Főszerkesztő
Nyelvmagyar
OCLC499663766
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarország és a Nagyvilág témájú médiaállományokat.

A Magyarország és a Nagyvilág ismeretterjesztő és szépirodalmi képes hetilap volt a 19. század második felében. Kiadták a Deutsch testvérek és 1875. április 4-étől az Athenaeum. Megindult 1865. október 1-jén, hetenként 1 1/2 - 2 nagy íven; szerkesztették: előbb Balázs Sándor, 1866. december 16-tól Frankenburg Adolf, 1867. március 2-től Vértesi Arnold (ideiglenesen 1870. január 2-től április 23-ig Vadnai Károly), 1870. november 20-tól Ágai Adolf, 1880. január 4-től Molnár Antal, 1882. december 3-tól Borostyáni Nándor és Mikszáth Kálmán, 1884. január 6-tól június 29-én történt megszűntéséig Borostyáni szerkesztette.

Melléklapjai voltak: a Pesti Hírlap (1866. december 16-tól szerkesztette Frankenburg, 1867. március 4. és december 30. között Áldor Imre) és a Pesti Hetilap (szerkesztette Csukássy József 1868. január 6. és 1870 júliusa között).

Források