| Martonházi-aragonitbarlang | |
| Világörökség | |
 | |
| A barlang aragonitképződményeinek egyike | |
| Adatok | |
| Ország | Szlovákia |
| Típus | Természeti helyszín |
| Kritériumok | VIII |
| Felvétel éve | 1995 |
| Elhelyezkedése | |
 Martonházi-aragonitbarlang
Pozíció Szlovákia térképén
| |
 é. sz. 48° 39′ 53″, k. h. 20° 18′ 33″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 53″, k. h. 20° 18′ 33″ | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Martonházi-aragonitbarlang témájú médiaállományokat. | |
A Martonházi-aragonitbarlang vagy más néven Ochtinai-aragonitbarlang (szlovákul: Ochtinská aragonitová jaskyňa), amely az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai részeként a világörökség része, a világ három látogatható aragonitbarlangjának egyike.
A Rozsnyótól 26 km-re, a Gömör–Szepesi-érchegységben található, 300 m hosszú barlangot 1954-ben fedezték fel, és 1972-ben nyitották meg a nagyközönség előtt. A Várhegy északkeleti oldalán 660 méter magasan nyílik. Föld alatti csarnokait az aragonitból formálódott különféle képződmények díszítik, amelyek a felszíni vizek korróziós tevékenysége és mészkő kikristályosodása folyamán jöttek létre. Színük a fehértől a barnáig terjed, s alakjuk rendkívül változatos. Korukat 138 000 és 13 000 év közé teszik a kutatók.
Napjainkig tíz termet tártak fel, amelyeket a képződmények formái után neveztek el. Így van például Tejút-terem, Csillag-terem, Márvány-terem.
Irodalom
- P. Bella – M. Lalkovič: Ochtinai-aragonitbarlang[halott link]. Liptószentmiklós, 2001. (magyar nyelvű)
