A mai világban a Moszin–Nagant nagyon érdekes és fontos téma. Legyen szó politikai, társadalmi, kulturális vagy tudományos területen, a Moszin–Nagant minden korosztály és a világ különböző részeiről érkező emberek figyelmét felkeltette. Mivel a Moszin–Nagant továbbra is vita és elemzés tárgya, fontos megérteni a társadalmunkra és általában a világra gyakorolt hatását. Ebben a cikkben a Moszin–Nagant különböző aspektusait vizsgáljuk meg, az eredetétől a jövőre vonatkozó lehetséges következményeiig. Megvizsgáljuk a Moszin–Nagant körül létező különféle nézőpontokat és véleményeket is, azzal a céllal, hogy átfogó és teljes képet adjunk erről a manapság annyira aktuális témáról.
A Moszin–Nagant ismétlőpuska a cári orosz hadseregben 1891-ben rendszeresített 7,62 mm űrméretű, belsőtáras ismétlőpuska. Ismert még M1891 és Moszin-puska néven, de gyakran nevezik háromvonalas puskának is. A cári hadsereg, majd modernizált változata a Vörös Hadsereg alapvető gyalogsági lövészfegyvere volt az AK gépkarabély megjelenéséig. A fegyvert Szergej Moszin tervezte, a konstrukcióhoz pedig a belga Léon Nagant által szerkesztett középágytárat használta fel.
1930-ban korszerűsítették. Csökkentették a tömegét, a cső, és így a fegyver hosszát, valamint új irányzékot kapott. A modernizált puskát M1891/30 típusjellel rendszeresítették. Optikai irányzékkal felszerelve mesterlövész fegyverként is használták a szovjet mesterlövészek. Az M1891/30 a második világháború után a Magyar Néphadseregben is rendszeresítve volt 48 M. ismétlőpuska néven.
A fegyver zárszerkezete
Jegyzetek
↑A cső űrmérete (7,62 mm) a régi orosz hosszmérték, a 2,54 mm-nek megfelelő vonal szerint.
.png){kind=small}