 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Poprád | |
_16.08.08_p.jpg) | |
| A Poprád Leluchów (Lengyelország) közelében | |
| Közigazgatás | |
| Országok |  Szlovákia, Lengyelország |
| Földrajzi adatok | |
| Hossz | 174,2 km |
| Vízhozam | 22,3 m³/s |
| Vízgyűjtő terület | 2081 km² |
| Forrás | A Hincó-patak és Krupa-patak összefolyása |
| Torkolat | Dunajec (Újszandecnél) → Visztula → Balti-tenger |
 é. sz. 49° 35′ 20″, k. h. 20° 39′ 01″ | |
| Elhelyezkedése | |
 | |
.png) | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Poprád témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Poprád (lengyelül és szlovákul Poprad) a Dunajec jobbparti mellékfolyója, mely a Hincó-patak (szlovákul Hincov potok) és a Krupa-patak (szlovákul potok Krupá) összefolyásával keletkezik a Magas-Tátrában, Szlovákiában. A Hincó-patak, mely a Poprád forrásaként van számon tartva, a Nagy-Hincó-tóból ered, míg a Krupa a Poprádi-tóból. Találkozásuk a Menguszfalvi-völgyben található. A folyó mentén a legnagyobb település az azonos nevű Poprád városa. Bár a Kárpát-medence (az egykori Magyar Királyság) egyik folyója, nem a Dunába folyik: a lengyelországi Újszandec városánál ömlik a Dunajec folyóba. A Poprád a legnagyobb esésű folyó Szlovákiában (1567 m). Több mint 30 km keresztül, két szakaszban, Lengyelország és Szlovákia közti határfolyó.
Jobbparti mellékfolyói: Mlinica-patak (Malompatak), Varbói-patak, Leibic-patak, Jakubjánka-patak, Lubotinka-patak. Balparti mellékfolyói: Felkai-patak, Slavkovský-patak (Nagyszalóki), Tar-patak (Hideg v. Kő-patak), Késmárki Fehér-patak, Biela-patak.
