Az irodalom tágabb értelemben véve írott művek, szövegek összessége. Irodalma lehet nemzeteknek, mint ahogy cégeknek is, filozófiai iskoláknak és történelmi koroknak. Általánosan elfogadott például az, hogy egy nemzet irodalma azon szövegek halmaza, melyek azt nemzetté teszik. A héber Biblia, a görög Iliasz és Odüsszeia, a magyar himnusz vagy a Magyar Köztársaság Alkotmánya mind az irodalom fenti meghatározásába illik.
Szűkebb értelemben az irodalom olyan történetek, költemények és színdarabok összessége, amelyek művészeti alkotásként határozhatók meg. Az ilyen irodalmat a tudományos és egyéb szövegektől a szépirodalom kifejezéssel különböztethetjük meg. Az irodalom másik nagy területét az ismeretközlő irodalom vagy tényközlő irodalom jelenti. Mint alkotótevékenység, a szépirodalom a művészetek egyik ága. A szépirodalmat csoportosíthatjuk forma, műnem, műfaj, ábrázolásmód, stílus, előadásmód, téma és korszak, illetve országok, nyelvek és nemzetek szerint.
|
Ajánlott cikkünk
 Publius Vergilius Maro (Andes, Mantova közelében, i. e. 70. október 15. – Brundisium, ma Brindisi, i. e. 21. szeptember 21.) A Vergiliusként ismert római költő, Ovidius és Horatius mellett az augustusi aranykor költőtriászának legnagyobb epikus költője. Földműves családban született, azonban egészségi állapota lehetetlenné tette számára a fizikai munkát, ezért a falu bölcsei úgy döntöttek, hogy „csak tanulásra alkalmas”. E döntésnek köszönhetően városba, iskolába került ahol szónoklattant tanult, majd hivatásos szónok lett. Közben idillikus verseket írt a paraszti életről. |
Ajánlott képünk
 |