Ruszok

Ebben a cikkben a Ruszok lenyűgöző világát fedezzük fel. A kezdetektől a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásig a Ruszok döntő szerepet játszott az emberek életében, befolyásolva a kultúrát, a technológiát és az egymáshoz való viszonyunkat. A történelem során a Ruszok tanulmányozás és vita tárgya volt, ellentmondó véleményeket generált, és emberek millióiban keltette fel a kíváncsiságot szerte a világon. Ezzel a cikkel megpróbáljuk megvilágítani a Ruszok legfontosabb aspektusait, elemezve jelentőségét és mindennapi életünkre gyakorolt ​​hatásait.
Nicholas Roerich (1899) képe: Vendégek a tengerentúlról

A ruszok (szláv Русь, görög Ῥῶς) kora középkori népcsoport volt, amelyről Oroszország, Ruténia és Belarusz a nevét kapta.

Történetük

A korabeli bizánci és iszlám források (pl. Ahmad ibn Fadlán) és az 1113 körül íródott kijevi Régmúlt idők elbeszélése (Nyesztor krónika, vagy óorosz őskrónika) szerint is a ruszok északiak voltak, akik a tengerentúlról jöttek, először Északkelet-Európába és egy olyan korai alakulatot hoztak létre, amely végül Rurik kormányzása alá került.

Rurik rokona, Oleg később elfoglalta Kijevet és megalapította a "Ruszt". Rurik leszármazottainak dinasztiája uralta a kijevi Ruszt (862 után) és az utódfejedelemségeit: Galícia-Volhíniát (1199 után), Csernyigovot, a Novgorodi Köztársaságot, a Rusz királyságot (1253–1349), Vlagyimir-Szuzdalt, a Moszkvai Nagyfejedelemséget, és ők alapították az orosz cárságot.

Etimológiája

Európa 814-ben. Roslagen régió a svédek és gótok sötétrózsaszín területének a partmenti vidéke

A leggyakoribb elmélet szerint a Rusz név (ahogy a svédek finn neve, Ruotsi, és észt nevük, Rootsi is) az óészaki nyelvű "evezősök" (rods-) szóból származott. A folyók, tavak fontos útvonalak voltak Kelet-Európában és rajtuk evezős járműveken közlekedtek. A Rusz szó lehet az eretileg "evezős legénység" jelentésű Roslagen svéd tengerparti övezet nevében is (vagy ahogy korábban ismerték, Roden).

Jegyzetek

  1. Logan, F. Donald. The Vikings in History. Taylor & Francis (2005). ISBN 9780415327565 
  2. rus – folkestamme. Store norske leksikon
  3. Duczko 2004, pp. 10–11
  4. Rurik. Encyclopedia Britannica
  5. Rurik Dynasty. Encyclopedia Britannica
  6. Blöndal, Sigfús. The Varangians of Byzantium. Cambridge University Press, 1. o. (2007. április 16.). ISBN 9780521035521. Hozzáférés ideje: 2014. február 2. 
  7. The Russian Primary Chronicle: Laurentian Text Translated by O. P. Sherbowitz-Wetzor ISBN 0-910956-34-0
  8. http://www.etymonline.com/index.php?term=Russia