Szakály | |||
Műemlék római katolikus templom (késő barokk, 1743–1748) | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Dél-Dunántúl | ||
Vármegye | Tolna | ||
Járás | Tamási | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Feuerbach Szabolcs (független) | ||
Irányítószám | 7192 | ||
Körzethívószám | 74 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 1203 fő (2023. jan. 1.) | ||
Népsűrűség | 32,5 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 41,01 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″Koordináták: é. sz. 46° 31′ 28″, k. h. 18° 22′ 47″ | |||
Szakály weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Szakály témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Szakály község Tolna vármegyében, a Tamási járásban.
Szakály település a Kapos folyó két partján, Tolna vármegye szívében terül el, a termálfürdőjéről híres Tamásitól 15 kilométerre délre. Területén a 65-ös számú, Szekszárd-Siófok közötti főút halad végig, Regöllyel és Keszőhidegkúttal a 6318-as út kapcsolja össze. A főút és az ugyanitt elhaladó (Budapest–)Pusztaszabolcs–Pécs-vasútvonal miatt jelentős átmenő forgalma van.
A rómaiak az i. e. 1 század végén, Pannónia területén kelta-pannon törzseket találtak. Szakályban ilyen kelta település nyomaira bukkantak.
A falu neve már IV. László korában, 1273-ban a korabeli iratokban Szakály, Zakal néven szerepel. Szakállyal szemben, a mostani malom környékén terült el Csernéd, ahol már 1351-ben, majd 1399-től folyamatosan megyegyűlést tartották, egészen 1543-ig, a török betöréséig. Ebben a korszakban annyira ritkán lakott volt a terület, hogy a török adóösszeírók 1573-74-ben mindössze 6 adózót regisztráltak. Csernédet 1581-től rácok lakták. A török kiűzése után Szakály a Tolna megyei településekhez hasonlóan betelepülések révén éledt újjá.
A település népességének változása:
Lakosok száma | 1490 | 1387 | 1356 | 1352 | 1333 | 1308 | 1305 | 1255 | 1216 | 1203 |
2012 | 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2018 | 2019 | 2021 | 2022 | 2023 |
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 84,1%-a magyarnak, 2,4% cigánynak, 1,9% németnek mondta magát (15,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 62,4%, református 3,4%, evangélikus 0,7%, görögkatolikus 0,1%, izraelita 0,1%, felekezeten kívüli 10% (22,6% nem nyilatkozott).
Kirándulási és sportolási lehetőségek: