Tekke

A mai világban a Tekke olyan kérdéssé vált, amely nagy érdeklődést és vitát vált ki. A technológia fejlődésével, a globalizációval és a társadalmi változásokkal a Tekke olyan releváns témaként pozicionálta magát, amely minden korosztályra, kultúrára és életmódra hatással van. Megjelenése óta a Tekke végtelenül egymásnak ellentmondó véleményeket, kutatásokat és elmélkedéseket generált, amelyek célja a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatásának megértése. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Tekke különböző dimenzióit és perspektíváit, azzal a céllal, hogy olyan átfogó jövőképet kínáljunk, amely hozzájárul a párbeszéd gazdagításához és a téma megértéséhez.
Egy görögországi tekke

A tekke vagy tekkije, ami tettye változatban is ismert, muszlim, jellemzően török szerzetesek, dervisek kolostorának a neve. A tekkében lakó és gazdasági épületeken kívül imaterem és gyülekezőhely is volt. Ez utóbbit mejdánnak, azaz térnek nevezték.

Tekkék Budapesten

A dervisrendek közül Budán elsősorban a bektásiknak volt tekkéjük, ami a mai Rózsadomb alján, a Török utca és a Gül baba utca találkozásánál állt, de a város visszafoglalásakor (1686-ban) romba dőlt. Ekkortájt a tekkében körülbelül 60 dervis élt. Ezen kívül Budán több tekke is működött, a Miftáh baba tekke, a Hizir baba tekkéje, a Jali tekkéje, ezekről azonban nem tudni, hogy melyik rend kolostorai voltak.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

  1. Ágoston Gábor – Sudár Balázs: Gül baba és a magyarországi bektasi dervisek (.pdf). Terebess Kiadó, 2002. (Hozzáférés: 2017. március 31.)

Források

Budapest lexikon II. (L–Z). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. 497. o. ISBN 963-05-6411-4