Ebben a cikkben elmélyülünk a Trunkó Barnabás izgalmas világában. Feltárjuk eredetét, a mai társadalomra gyakorolt hatását és a jövőre vonatkozó lehetséges következményeket. Megjelenése óta a Trunkó Barnabás emberek millióinak figyelmét keltette fel szerte a világon, vitákat, vitákat és végtelen értelmezéseket generálva. Egy részletes elemzés segítségével igyekszünk megérteni a Trunkó Barnabás jelentőségét különböző területeken, valamint jelentőségét a mindennapi életünkben. Ezen túlmenően a terület szakértőinek különböző nézőpontjaival és véleményeivel foglalkozunk, hogy teljes és gazdagító képet nyújtsunk erről a lenyűgöző témáról.
Trunkó Barnabás (Budapest, 1948. május 1. –) magyar humorista, író, dramaturg, forgatókönyvíró, jogász, biztosítási szakember.
Élete
Általános iskolai tanulmányait Debrecenben és Budapesten végezte, a Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán 1972-ben szerzett diplomát, majd elvégezte a MÚOSZ Újságíró Iskoláját. 1975-ben ügyvédi-jogtanácsosi, 1987-ben biztosítási szakjogászi képesítést szerzett.
Három fia van: Bence (1975) producer, kreatív igazgató, Barnabás (1980) animációs filmes, Bálint (1982) fotós.
Munkássága
1972-74-ig a Rendőrtiszti Főiskola tanára (büntetőjog), a Magyar Rendőr c. hetilap rovatvezetője. 1974-től az Állami Biztosító jogtanácsosa, főosztályvezetője, majd ügyvezető igazgatója. 1990-2010-ig a Magyar Biztosítók Szövetségének főtitkára.
1986-tól a Ludas Matyi külső munkatársa (kezdetben karikaturistaként), majd több napi- és hetilapban volt rovata (Kiskegyed-Tűsarok, Magyar Hírlap – Bonbonniere, Népszabadság – Törpesarok, Figyelő – Légből kapott hírek.) 1982-től a Rádiókabaré szerzője és műsorvezetője, majd a Hócipő főmunkatársa. 1976-tól megszűnéséig a Mikroszkóp Színpad dramaturgja.
Ki kicsoda 2000: Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20 000 kortársunk életrajza, főszerk. Hermann Péter, I–II, Budapest, Greger-Biográf, 1999, ISSN 1215-7066 Trunkó Barnabás szócikkét ld. II. köt. 1658. p.