A modern világban a Ukrajna közigazgatási beosztása olyan téma, amely aktuálissá vált a mai társadalomban. Megalakulása óta a Ukrajna közigazgatási beosztása viták, kutatások és ellentmondó vélemények tárgya. Az idő múlásával a Ukrajna közigazgatási beosztása jelentősége megnőtt, és jelentős hatást gyakorolt a mindennapi élet különböző területeire. Ebben a cikkben részletesen megvizsgáljuk a Ukrajna közigazgatási beosztása körül létező különböző megközelítéseket és perspektívákat, valamint annak mai hatását. A kezdetektől a kortárs vonatkozásokig a Ukrajna közigazgatási beosztása továbbra is az emberek és a szakemberek széles köre számára érdekes és elmélkedés téma. Részletes elemzéssel igyekszünk megvilágítani a Ukrajna közigazgatási beosztása-hez kapcsolódó legrelevánsabb szempontokat azzal a céllal, hogy ismereteket gyarapítsunk, és megalapozott vitát ösztönözzünk a jelenséggel kapcsolatban.
Ukrajna területe közigazgatási szempontból 24 területből (oblaszty), egy autonóm köztársaságból (Krím), illetve két önálló, a központi szerveknek közvetlenül alárendelt városból (Kijev és Szevasztopol) áll. A területek és a Krím járásokra, ezek pedig községekre (hromada) oszlanak.
A jelenlegi közigazgatási beosztás alapjai 1932-ben alakultak ki, amikor a szovjet fennhatóság alatt lévő részen létrehozták az első hét területi egységet az addigi 40 kerület helyett. Az ország közigazgatási beosztását Ukrajna alkotmánya IX. fejezetének 133. cikkelye határozza meg.
Közigazgatási egységek
A fenti térkép számai után ábécé-sorrendben, valamint az egyes területek székhelyei.
↑Hovatartozása jelenleg vitatott. Ukrajna és a világ országainak többsége (köztük Magyarország) nem ismeri el a Krím Oroszországhoz való csatlakozásának legitimitását.
