Ma a 12. század olyan téma, amely nagy jelentőséggel bír társadalmunkban. Évek óta felkeltette a szakemberek és általában az emberek érdeklődését, sokrétűsége és különböző területekre gyakorolt hatása miatt. A történelem során a 12. század vitákat, vitákat és ezzel együtt nagy előrelépéseket és újításokat generált. Ez egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és az idő múlásával folyamatosan fejlődik. Ebben a cikkben a 12. század-hez kapcsolódó különböző szempontokat vizsgáljuk meg, elemezzük jelentőségét, következményeit és a mindennapi életre gyakorolt hatását. Ily módon jobban megérthetjük a 12. század jelentőségét a mai társadalomban.
1108-1137: VI. Lajos az egyház támogatásával hozzáfog a francia királyi hatalom kiterjesztéséhez
1113-1125: II. Vlagyimir Monomah az utolsó kijevi nagyfejedelem, akinek akarata még Oroszország nagy részében érvényesül. Halála után a központi vezetés eltűnik, az ország önálló fejedelemségekre bomlik szét.
1138: III. Konráddal a (Hohen)Stauf-dinasztia jut a német királyi székbe. A Welf-párttal folytatott háborút egyelőre a frankfurti béke (1142) zárja le: a Welfek (Oroszlán Henrik) megkapják a szász hercegséget, de Bajorországot elvesztik.
1100 körül: a hagyományos földművelés átalakulása Nyugat-Európában: elterjed a háromnyomásos gazdálkodás, a kerekes eke, borona, lóvontatás, vaseszközök használata; mindezek együtteseként megnő a terméshozam és a népesség. Nagyarányú belső telepítés (szűzföldek művelés alá vétele) és külső kolonizáció (nyugati, főleg német telepesek kirajzása Kelet-Európa felé).
IX. Vilmos aquitániai herceg az első olyan trubadúr, akinek egyes művei fennmaradtak. Unokája, Aquitániai Eleonóra angol királyné udvara szintén a trubadúr költészet egyik központja.
A legkorábbi lovagi eposz, az észak-francia Roland-ének keletkezése (1100 k.)
Abélard, a párizsi teológiai iskola tanára, a skolasztika egyik legnagyobb alakja. Ellenfele clairvaux-i Szent Bernát, a keresztény misztika korai képviselője, a keresztes háborúk apostola.