I. Ottokár | |
Csehország fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1192 – 1193 | |
Elődje | II. Vencel |
Utódja | I. Henrik Bretiszláv |
Csehország fejedelme | |
Uralkodási ideje | |
1197 – 1198 | |
Elődje | III. Ulászló |
Utódja | nem volt |
Csehország királya | |
Uralkodási ideje | |
1198 – 1230. december 15. | |
Koronázása | Mainz 1198. augusztus 15. |
Elődje | nem volt |
Utódja | I. Vencel |
Életrajzi adatok | |
Uralkodóház | Přemysl-ház |
Született | 1158 Prága |
Elhunyt | 1230. december 15. Prága |
Nyughelye | Szent Vitus-székesegyház |
Édesapja | II. Ulászló |
Édesanyja | Thüringiai Judit |
Testvére(i) |
|
Házastársa |
|
Gyermekei |
|
A Wikimédia Commons tartalmaz I. Ottokár témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
I. Přemysl Ottokár (csehül: Přemysl Otakar I.), (1158 – 1230. december 13./15.) cseh fejedelem 1192-től 1193-ig és 1197-től 1198-ig, cseh király 1198-tól haláláig. A német királytól autonómiát szerzett Csehország számára, a Přemýsl-háznak pedig örökösödési jogot a cseh koronára.
II. Ulászló király ifjabbik fiaként 1192-ben VI. Henrik német-római császártól Csehországot kapta hűbérül, de előbb rokonát, Vencelt kellett megbuktatnia, akinek a kezében volt a hatalom. Később, mivel csatlakozott az északnémet és a rajnai fejedelmek alkotta császár elleni szövetséghez, Henrik elvette Ottokártól Csehországot és Henrik prágai püspöknek adta. Ennek halála után, 1197-ben a rendek Ottokár testvérét, a morva fejedelmet emelték Csehország fejedelmi székébe. Henrik haláláig Ottokár nyugton maradt, de akkor fegyvert fogott és egyezséget erőszakolt ki, melynek értelmében ő lett Csehország uralkodója. 1198-ban Sváb Fülöp német király királyi rangra emelte Ottokárt és csaknem teljes autonómiát biztosított országa számára. 1204-ben III. Ince pápa örökölhetőnek ismerte el Ottokár királyi címét.
A német uralkodók harcában bizonytalan álláspontot képviselt (saját tekintélyének emelésén dolgozott): eleinte Fülöpöt támogatta (aki királyi címet is adott neki); később IV. Ottóhoz pártolt. Ez nem akadályozta meg abban, hogy IV. Ottónak kiátkozása után, 1211-ben II. Frigyest segítse a trónra emelni. Frigyes aztán 1212-en megerősítette Ottokár királyi rangját, és ünnepélyesen ezzel szinte teljesen megszüntette a császári ellenőrzést a cseh ügyek felett. (Sőt, Ottokár fiát, I. Vencelt is meghagyta Csehország hűbérének tulajdonában.)
Ottokár uralma teremtette meg az erős cseh állam alapját, amely hatalmának tetőfokát később, a XIII. század második felében érte el.
I. Ulászló * 1065 k. † 1125. IV. 12. |
Berg-i Richeza * 1095 † 1125. IX. 25. |
Thüringiai Lajos * 1190 k. † 1140. I. 12. |
Hesse-i Hedvig | ||||||||||
II. Ulászló * 1117 † 1174. I. 18. |
Thüringiai Judit * 1135 k. † 1174 után |
||||||||||||
Meisseni Adelheid * 1160 k. † 1211. II. 2. OO 1) 1178 |
I. Ottokár * 1158 † 1230. XII. 15. |
Árpád-házi Konstancia * 1180. II. 17. † 1240. XII. 4. OO 2) 1199 |
|||||||
Vratiszláv * 1181 előtt † 1225 után |
1) Dagmar * 1186 k. † 1213. V. 24. |
1) Božiszlava | 1) Hedvig | 2) Vratiszláv | |||||
2) Judit † 1230. VI. 2. |
2) Anna * 1204 † 1265. VI. 23. |
2) Anežka | 2) I. Vencel * 1205 k. † 1253. IX. 23. |
2) Ulászló * 1207 † 1227. II. 18. | |||||
2) Přemysl * 1209 † 1239. X. 16. |
2) Wilhelmina * 1210 † 1281. X. 24. |
2) Prágai Szent Ágnes * 1211. I. 20. † 1282. III. 2. |
Előző uralkodó: II. Vencel |
|
Következő uralkodó: Henrik Bretiszláv |
Előző uralkodó: III. Ulászló |
|
Következő uralkodó: I. Vencel |