Azeri Azərbaycan dili | |
Beszélik | Irán, Azerbajdzsán, Grúzia, Oroszország, Irak, Törökország, Ukrajna |
Beszélők száma | 45-50 millió fő |
Nyelvcsalád | Altaji Török nyelvek Oguz |
Írásrendszer | Latin írás ( Azerbajdzsán), Arab írás ( Irán), Cirill írás ( Grúzia, Oroszország, Irak, Törökország, Ukrajna) |
Hivatalos állapot | |
Hivatalos | Azerbajdzsán |
Nyelvkódok | |
ISO 639-1 | az |
ISO 639-2 | aze |
A Wikimédia Commons tartalmaz Azərbaycan dili témájú médiaállományokat. |
Az azeri nyelv vagy azerbajdzsáni török a török nyelvcsalád köztörök ágába tartozó oguz nyelvek csoportjának egyik tagja. Nagyon közeli rokonságban áll a törökországi török nyelvvel, vele kölcsönösen is érthető magas fokon. Az önálló Azerbajdzsán létrejötte előtt csak a török egyik nyelvjárásának tekintették és sokan ma is így gondolják.
A nyelvet beszélik Iránban, Azerbajdzsánban, Grúziában, Oroszországban, Irakban, Törökországban és Ukrajnában.
Az azeri ábécé betűi: Aa, Bb, Cc, Çç, Dd, Ee, Əə, Ff, Gg, Ğğ, Hh, Xx, Iı, İi, Jj, Kk, Qq, Ll, Mm, Nn, Oo, Öö, Pp, Rr, Ss, Şş, Tt, Uu, Üü, Vv, Yy, Zz
Összehasonlítása a török és azeri nyelvnek
azeri | török | magyar |
---|---|---|
ayaqqabı | ayakkabı | cipő |
ayaq | ayak | láb |
kitab | kitap | könyv |
qardaş | kardeş | fivér |
qan | kan | vér |
qaz | kaz | liba |
qaş | kaş | szemöldök |
qar | kar | hó |
daş | taş | kő |
alma | elma | alma |