Evlija Cselebi

A mai világban a Evlija Cselebi olyan kérdés, amely egyre fontosabbá vált a társadalomban. Akár az egészségre gyakorolt ​​hatása, akár a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatása, akár a globális gazdaságban betöltött jelentősége miatt, a Evlija Cselebi a szakértők, az akadémikusok és a nagyközönség figyelmének középpontjába került. A történelem során a Evlija Cselebi vita és vita tárgya volt, végtelen véleményeket és nézőpontokat generálva. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Evlija Cselebi különböző aspektusait, elemezve annak időbeli alakulását és mai szerepét. A technológiára gyakorolt ​​hatásától a politikai szférában való relevanciájáig a Evlija Cselebi továbbra is egyetemes érdeklődésre számot tartó téma, amely továbbra is érdeklődést és elemzést vált ki.
Evlija Cselebi
Született1611. február 25.
Isztambul
Elhunyt1684 vagy 1687
Kairó vagy Isztambul
Állampolgárságaoszmán
Nemzetiségetörök
Foglalkozásautazó
A Wikimédia Commons tartalmaz Evlija Cselebi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A Szejáhatnáme 1895-ös kiadásának egy lapja

Evlija Cselebi (oszmán-törökül: اوليا چلبي; török: Evliya Çelebi; Isztambul, 1611. február 25.Kairó, 1684 vagy Isztambul, 1687) oszmán-török világutazó, történetíró, földrajzi író. Óriási műve kiemelt jelentőségű forrás többek között a magyarországi hódoltság tekintetében is.

Életrajz

Apja a szultáni udvar ékszerésze volt, így ő is az udvarban nevelkedett. Rokona volt Melek Ahmed pasa. Kiváló neveltetést kapott, a feljegyzések szerint nagyon szépen énekelt. Kedvelt mulattatója volt IV. Murád szultánnak. Sokfelé utazott és sok emberrel érintkezett, ezeket az élményeit írja le terjedelmes Szejáhatnáme (Utazások könyve) című munkájában.

A művet az 1680-as években Kairóban tíz kötetben adta ki. Az első kötetben Isztambult írja le. Útleírásának számunkra legfontosabb részét, az 1660 és 1666 közötti magyarországi utazás leírását a hatodik kötetben találjuk. Ebben Cselebi érdekes képet fest a 17. századi magyar közállapotokról, leírja többek között Budát, a Balatont, Esztergomot és Székesfehérvárt, valamint érdekes ismertetéseket ad az 1664-es szentgotthárdi csatáról. Valószínűleg járt II. Rákóczi György erdélyi fejedelem udvarában is.

Cselebi, a török történetírás hagyományait követve, nem közölt pontos adatokat, és sokszor túloz. Mindezek ellenére mégis igen értékes forrás, melyet megfelelő forráskritikával kell értelmezni.

Magyarul

  • Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1-2.; ford., jegyz. Karácson Imre; Akadémia, Bp., 1904–1908
  • Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai, 1660–1664; előszó, szómagyarázat, jegyz. átdolg. Fodor Pál, ford. Karácson Imre; Gondolat, Bp., 1985

Jegyzetek

  1. a b c Pécs lexikon  I. (A–M). Főszerk. Romváry Ferenc. Pécs: Pécs Lexikon Kulturális Nonprofit Kft. 2010. 215. o. ISBN 978-963-06-7919-0

Források

További információk