Gratkorn

Mai cikkünkben a Gratkorn lenyűgöző világába fogunk beleásni, feltárva annak különböző aspektusait, alkalmazásait és jelentéseit. A Gratkorn olyan téma, amely az idők során számtalan ember érdeklődését felkeltette, relevanciáját az évek során megőrizték, és különböző területeken vita és elemzés tárgya volt. Ebből az alkalomból elmélyülünk történetében, jelenlegi vonatkozásaiban és a társadalomra gyakorolt ​​hatásában. Megvizsgáljuk a Gratkorn-en létező különböző nézőpontokat, és azt is, hogy ezek hogyan fejlődtek az idők során. Kezdjük eredetének feltárásával, különböző értelmezésein keresztül egészen napjaink relevanciájáig. Csatlakozzon hozzánk a Gratkorn körútjára, és fedezze fel, milyen fontos ez a téma mindennapi életünkben.
Gratkorn
Gratkorn címere
Gratkorn címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományStájerország
JárásGraz-környéki járás
Irányítószám8101
Körzethívószám03124, 03127
Forgalmi rendszámGU
Népesség
Teljes népesség7892 fő (2018. jan. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság380 m
Terület34,61 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 08′ 08″, k. h. 15° 20′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 08′ 08″, k. h. 15° 20′ 21″
Gratkorn weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Gratkorn témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gratkorn osztrák mezőváros Stájerország Graz-környéki járásában. 2017 januárjában 7813 lakosa volt.

Elhelyezkedése

Gratkorn a Graz-környéki járásban
A Szt. István-plébániatemplom
A Sappi papírüzem

Gratkorn Nyugat-Stájerországban fekszik, a Gratkorni-medencében, a Mura bal partján Gratweinnel szemben, Graztól közvetlenül északra. Területének keleti része a Grazi-hegyvidékhez tartozik; itt található legmagasabb pontja, az 1018 méteres Hohe Rannach is. Az önkormányzat 5 települést egyesít: Forstviertel (533 lakos 2017-ben), Freßnitzviertel (820), Kirchenviertel (5698), Sankt Veit (251), Unterfriesach (511).

A környező önkormányzatok: északra Peggau, északkeletre Semriach, keletre Stattegg, délre Graz, nyugatra Gratwein-Straßengel, északnyugatra Deutschfeistritz.

Története

Az ember legkorábbi nyomai Gratkorn területén 80 ezer évre nyúlnak vissza. A neolitikus korokból horgokra, csontszigonyra, kezdetleges ekére bukkantak a régészek. A római korból domborművek és sírkövek maradtak fenn. 600 körül szlávok települtek meg a régióban, a 8. században pedig bajorok érkeztek Stájerországba.

Gratkornra először 860-ban hivatkozik írásos dokumentum még mint "Duo loca ad Strazinolum"-ként. Mai nevét először 1449-ben említik (S. Stephan in Krakorn). 1598-ban már iskolája volt, az iskolamester neve is ismert. A mai gazdasági életét is meghatározó papírgyártás a 19. században kezdte működését a településen. A Sappi papírüzem ma a legnagyobb foglalkoztató Gratkornban.

1945. április 4-én Grazból Bruck an der Mur felé tartva Gratkornon haladt át azoknak a magyar zsidóknak a menete, akiket korábban a Södostwall védelmi vonalon dolgoztattak. Néhányan kimenekültek a menetből, ételért könyörögtek a helybeliektől, de kísérőik, a Wiking SS-hadosztály katonái összeszedték, megverték és meggyilkolták őket. Emlékükre 2016-ban a templom mellett emlékművet állítottak.

Lakosság

A gratkorni önkormányzat területén 2017 januárjában 7813 fő élt. A lakosságszám 1869 óta töretlenül gyarapodó tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 92,1%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 3,2% az új EU-tagállamokból érkezett. 1,4% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,8% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 78,1%-a római katolikusnak, 3,7% evangélikusnak, 1,7% mohamedánnak, 14,1% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a mezővárosban. A legnagyobb nemzetiségi csoportot a német mellett a horvátok alkották 1,2%-kal.

Látnivalók

  • a Szt. István-plébániatemplom
  • a műemlék plébánia
  • a Lourdes-kápolna

A település labdarúgócsapata az FC Gratkorn.

Jegyzetek

Források

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Gratkorn című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.