Mai cikkünkben a Kragujevac lenyűgöző világába fogunk beleásni. A Kragujevac évek óta tanulmányozási és viták tárgya a különböző területek szakértői között. A társadalomra gyakorolt hatásától a történelemben betöltött szerepéig a Kragujevac leköti a tudósokat, kutatókat és a kíváncsiakat egyaránt. Ebben a cikkben végig fogjuk vizsgálni azokat a különböző szempontokat, amelyek miatt a Kragujevac figyelemre és átgondolásra érdemes téma. A kezdetektől a mai fejlődésig elmerülünk a felfedezés és a tanulás útjában, amely lehetővé teszi számunkra, hogy jobban megértsük a Kragujevac jelentőségét modern világunkban. Tarts velünk ezen az izgalmas utazáson!
Kragujevac város Szerbiában, a Lepenica mellett, Šumadija régió legfontosabb települése.
Története
A régészeti ásatások őskori, ókori, és középkori leleteket tártak fel. A település első írásos említése 1476-ból való, a Tapu-Defter török dokumentumban. A város neve valószínűleg a terület első tulajdonosát, Kragujt idézi, de a legenda szerint nevét a héjáról (szerbülkraguj) kapta.
A középkorban a szerb uralkodók székhelye volt, majd a középkori szerb állam végleges bukása (1389) után a régió egészével együtt török uralom alá került.
Kragujevac volt az újkori szerb állam fővárosa 1818–1841 között; ezt a korszakot tartják a város aranykorának. A 19. században számos jogi, oktatási és kulturális intézmény jött létre, ekkor vetették meg a modern városi lét alapjait. 1918-ban 44 katonát végeztek ki akik összeesküvést szőttek hogy dezertálhassanak. A 20. században az első és a második világháború súlyos pusztításokat vitt véghez, de utána megindult a demográfiai és ipari fellendülés.
Napjainkban Kragujevac az autóipara (Fiat) és fegyvergyártása miatt ismert.
Híres személyek
Itt született Jovan Ristić (egyes forrásokban Risztics János vagy Jovan, 1831–1899) szerb politikus, diplomata és történész, teret neveztek el róla, ahol a szobra is megtalálható.
Itt született Dušan Simović (1882–1962) szerb nemzetiségű tábornok, a jugoszláv légierő, később a hadsereg főparancsnoka, hadügyminiszter, politikus, miniszterelnök.
Itt született Katarina Bulatović (1984) szerb születésű montenegrói válogatottságú kézilabdázónő.
Itt született Bogoljub Jevtić (1886–1960) szerb nemzetiségű diplomata, politikus, jugoszláv miniszterelnök.
Itt született Tomislav Nikolić (1952) Szerbia elnöke. 2003–2008 között a jobboldali radikális Szerb Radikális Párt (SRS) alelnöke, 2008–2012 között a jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) elnöke.
Itt született Saša Stevanović (1974) szerb labdarúgókapus, a Győri ETO csapatának korábbi tagja.
Itt született Danko Lazović (1983) szerb válogatott labdarúgó, a MOL Vidi FC, a PSV Einthoven és a Zenit Szentpétervár korábbi csatára.