A mai világban a Lendvajakabfa még mindig nagyon fontos és vita tárgya. A Lendvajakabfa eredetétől a kortárs társadalomra gyakorolt hatásáig folyamatos érdeklődést váltott ki, és vegyes véleményeket keltett. A történelem során a Lendvajakabfa tanulmányozás, elmélkedés és vita tárgya volt, befolyásolva a mindennapi élet, a kultúra és a politika különböző aspektusait. Akár az akadémiai relevanciája, akár a társadalomra gyakorolt hatása, akár a populáris kultúrában betöltött jelentősége miatt, a Lendvajakabfa továbbra is minden korosztály és háttérrel rendelkező ember érdeklődési köre. Ebben a cikkben elmélyülünk a Lendvajakabfa lenyűgöző világában, és feltárjuk számos oldalát, az eredetétől a mai hatásig.
Zala vármegye délnyugati szélén fekvő település, egyik szomszédja, a tőle délnyugati irányban fekvő Kebeleszentmárton már Szlovéniához tartozik. Belterülete Resznek község északi részéből, a 7418-as útból kiágazó 74 131-es úton érhető el a legegyszerűbben, de egy önkormányzati úton északkeleti szomszédja, Nemesnép, illetve a 7421-es út felől is megközelíthető.
Története
Lendvajakabfa nevét a levéltári adatok szerint 1345-ben említették először az írásos források, akkor még Jacobfia Janusfolua, vagyis Jakabfiajánosfalva néven. A település később a Fényesfelde, míg egyes állítások szerint a Fenyvesfölde néven volt ismert. Neve 1555-ben újra Jakabfy Janosfalwaként szerepelt, majd az 1600-as évek elejéig ez maradt a neve. A település 1627-ben lett Jacobianfa, majd Jakabfa, majd az 1908-as községi névrendezéskor kapta a Lendva előnevet, feltehetően a járási székhelyről, mely ekkor Lendva volt, vagy a közeli Lendva patakról.
Lendvajakabfa története szorosan kapcsolódik a szomszédos Resznek történetéhez, mivel a település 1403-ig Rezneki György és családja birtokában volt. Amikor hűtlenség vádja miatt birtokaikat elkobozták, a falu egy rövid időre Egervári Mihályé lett. I. Ulászló magyar király idejében a falu Pető Lászlóé volt, a török hódoltság alatt pedig kisnemesek kezébe került.
A második világháború utáni időszakban a falu az itt húzódó határsáv miatt hanyatlásnak indult. A településnek ma hivatalosan mindössze 35 lakosa van.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Erdősi Árpádné (független)
1994–1998: Erdősi Árpádné (független)
1998–2002: Erdősi Sándorné (független)
2002–2006: Erdősi Sándorné (független)
2006–2009: Kaszás György Ferenc (független)
2010–2010: Zsupán László (független)
2010–2014: Zsupán László (független)
2014–2017: Zsupán László (független)
2017–2019: Liszjákné Babolcsai Erika (független)
2019-től: Egri Éva (független)
A településen 2010. március 21-én időközi polgármester-választást tartottak, az előző polgármester lemondása miatt.
2017. november 12-én ismét időközi polgármester-választás zajlott a községben, az előző polgármester néhány hónappal korábban bekövetkezett halála miatt.
Gazdasága
Lendvajakabfa a Lenti "Szabadság" Vadásztársasághoz tartozik a vadászati jogok terén.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 70,4%, német 18,5%. A lakosok 68,2%-a római katolikusnak, 13,6% felekezeten kívülinek vallotta magát (13,6% nem nyilatkozott).