A Ormándlak-ről szóló cikkben alaposan megvizsgáljuk a téma minden oldalát. A Ormándlak nagy jelentőségű és érdeklődésre számot tartó téma, amely az élet különböző területein releváns szempontokat fed le. Ebben a cikkben részletesen elemezzük annak társadalomra gyakorolt hatását, időbeli alakulását, valamint az ügy különböző nézőpontjait. Megvizsgáljuk jelentését, következményeit és relevanciáját napjainkban, így olyan átfogó képet adunk, amely lehetővé teszi az olvasók számára, hogy minden, a Ormándlak-gyel kapcsolatos mindent alaposan megismerjenek.
Gombosszegtől keletre fekvő település. Közigazgatási területének szélét érinti a Zalaegerszeg-Nagylengyel-Nova közt húzódó 7401-es út, utóbbiból Nagylengyel keleti részén indul Ormándlak központjába a 74 119-es számú mellékút; de egy számozatlan alsóbbrendű út is kiágazik a település felé ugyanebből az útból, Nagylengyeltől délre.
Története
OrmándlakÁrpád-kori település. A falu és környéke az őskor óta lakott hely. Nevét az írásos források 1260-ban említették először. Első ismert birtokosa az Ormándi család volt, melynek itt a 16. század végéig voltak birtokai. A 17. században már több családnak is volt itt birtoka, így a 20. század közepéig a Bagodi, Naypár, Hertelendy, Köhler, Andrási, Waisbecker, gróf Somssich és a Dervalics családnak is.
Az 1910-ben végzett népszámláláskor Ormándlaknak 229 magyar, római katolikus vallású lakosa volt. A falu ekkor Zala vármegye Novai járásához tartozott.
Közélete
Polgármesterei
1990–1994: Horváth Imre (független)
1994–1998: Horváth Imre (független)
1998–2002: Gombos Péter (független)
2002–2004: Méry Zoltán (független)
2005–2006: Méry Zoltán (független)
2006–2010: Méry Zoltán (független)
2010–2014: Méry Zoltán (független)
2014–2019: Horváth Norbert (független)
2019-től: Horváth Norbert (független)
A településen 2005. január 30-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson az addigi polgármester is elindult és meg is nyerte azt.
A 2011-es népszámlálás idején a nemzetiségi megoszlás a következő volt: magyar 86,9%, cigány 10,1%. A lakosok 67,2%-a római katolikusnak, 27,9% felekezeten kívülinek vallotta magát (3,3% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
Római katolikus temploma - A Szentháromságról és Nagyboldogasszonyról elnevezett barokk templom 1769-ben épült. Szentélyének faliképeit 1781–1785 között id. Dorffmaister István készítette. A jellemzően 19–20. századi templomot Bagodi András építtette 1769-ben, 1991-ben lett helyreállítva.