Ebben a cikkben részletesen elemezzük a Vihardagály-et, amely témát az elmúlt években nagy jelentőségűvé vált. A Vihardagály egy olyan fogalom, amelyet széles körben tanulmányoznak különböző területeken, a pszichológiától a közgazdaságtanig, beleértve a szociológiát és a politikát is. A történelem során a Vihardagály szakértők és akadémikusok, valamint általában a közvélemény vitájának és elmélkedésének tárgya volt. Ebben az értelemben rendkívül fontos a Vihardagály ismerete és megértése elmélyítése annak érdekében, hogy szélesebb és világosabb képet kapjunk a társadalomra és a mindennapi életre gyakorolt hatásáról. Ebben a cikkben azt javasoljuk, hogy vizsgáljuk meg a Vihardagály többféle dimenzióját és oldalát azzal a céllal, hogy gazdagítsuk a vitát és elősegítsük a témával kapcsolatos kritikai gondolkodást.
A vihardagály a tenger felől érkező erős szél és a dagály egybeesése idején jön létre, ilyenkor a vízszint több méterrel haladhatja meg a maximális dagályszintet.
Keletkezés
A vihardagályt két természeti jelenség egyidejű jelentkezése válja ki. Kialakulásához szükséges a tenger felől érkező viharos erejű szél, illetve az ezzel egy időben bekövetkező dagály. A szél ereje a partvonal felé áramló tengervizet a szárazföld belsejébe szorítja fel, a beáramló víz visszaduzzasztja a folyók vízszintjét, ezért a vihardagály jelenséget a szárazföld belsejében lévő területeken is észlelni lehet.
A vihardagályok elsősorban a téli félévhez köthetők. Különösen súlyos vihardagályok jöhetnek létre, amikor a jelenség a folyókon levonuló árhullámmal egy időben keletkezik.
Hatásai
A vihardagály hatásai:
A partvonal rombolása
Hatalmas tengeröblök képződése (pl.: Dollart és Jade)
A partról elragadott anyag szétterítése a wattokon
Parti síkságok elöntése, lakott és művelt területek pusztítása
Sós tengervíz beáramlása a szárazföld belsejébe, ennek következtében a növényzet pusztulása
1362 – A második Marcel-dagály, 100 000 áldozat a Dollart keletkezésekor. Az áradat a legmagasabb gátak szintjénél 2 méterrel magasabban öntötte el az Északi-tenger partvidékét.
1511 – Antonius-dagály, a Weser torkolatának ideiglenes áthelyeződése a Jade torkolatába
1953. február 1. – 1953. évi északi-tengeri árvíz(wd) az Egyesült Királyságban, Belgiumban és Hollandiában. A katasztrófa következtében összesen 2167 ember vesztette életét, a legtöbben, 1835-en, Hollandiában haltak meg.
1962. február 16-17. – A hamburgi szökőár 340 halálos áldozatot követel Hamburgban és az Elba vidékén. Az Elba gátrendszerét 61 helyen törte át a normális vízszintnél 5,7 méterrel magasabb dagály.