Baranyajenő

Ebben a cikkben a Baranyajenő lenyűgöző világát és a téma társadalmunkra gyakorolt ​​hatását fogjuk felfedezni. A Baranyajenő egy olyan téma, amely felkeltette a szakértők és a rajongók figyelmét, szenvedélyes vitákat generált, és egyre növekvő érdeklődést váltott ki számos oldala iránt. Ezeken az oldalakon a Baranyajenő történetében, hatásában és lehetséges jövőbeli vonatkozásaiban fogunk elmélyülni, minden részletet elemezve, és átfogó képet adunk erről a témáról, amely ma annyira aktuális. A kezdetektől a legújabb alkalmazásokig ez a cikk belemerül a Baranyajenő átfogó elemzésébe, azzal a céllal, hogy az olvasó számára mély és gazdagító megértést biztosítson ennek az izgalmas témának.
Baranyajenő
Látkép a faluról
Látkép a faluról
Baranyajenő címere
Baranyajenő címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Dunántúl
VármegyeBaranya
JárásHegyháti
Jogállásközség
PolgármesterBalogh Csaba (független)
Irányítószám7384
Körzethívószám72
Népesség
Teljes népesség395 fő (2023. jan. 1.)
Népsűrűség26,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület15,55 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″Koordináták: é. sz. 46° 16′ 15″, k. h. 18° 02′ 41″
Baranyajenő (Baranya vármegye)
Baranyajenő
Baranyajenő
Pozíció Baranya vármegye térképén
Baranyajenő weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Baranyajenő témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Baranyajenő (németül: Jening) község Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban.

Fekvése

Sásdtól nyugat-északnyugatra terül el, központján a Pécs-Kaposvár közti 66-os főút húzódik végig. Nyugati határszélén ágazik ki a főútból egy közel 12 kilométer hosszú mellékút, a 66 101-es út, Baranyaszentgyörgy, Tormás és Szágy településekre.

Története

Baranyajenő és környéke már az ókorban lakott hely volt, a falu határában római korból származó leletanyag került felszínre.

A település egykor a Jenő törzsbeliek lakhelye volt, mint ahogy erre neve is utal.

A falut az oklevelek 1283-ban említették először Jenew írásmóddal. Baranyajenő (Jenő) birtokosai voltak a nyúlszigeti (Margit-sziget) apácák, akiknek itt kolostoruk is állt egykor. Majd később a pálos rend szerzetesei is megtelepedtek itt.

A hódoltság alatt itt vár is épült, a mai templom helyén, mivel azt ma is Várdombnak nevezik. A falu a hódoltság alatt sem néptelenedett el, lakói magyarok voltak. A település földesura volt a pécsi püspök is, és a Jankovich családnak is volt itt birtoka. Az 1760-as években Baranyajenőn lotaringiai németek telepedtek le.

1945 után a német lakosságot nagyrészt kitelepítették a faluból.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Mátis János (független)
  • 1994–1998: Bakurecz József (független)
  • 1998–2002: Bakurecz József (független)
  • 2002–2006: Bakurecz József (független)
  • 2006–2010: Bakurecz József (független)
  • 2010–2014: Bakurecz József (független)
  • 2014–2016: Balogh Csaba (független)
  • 2016–2019: Balogh Csaba (független)
  • 2019–2024: Balogh Csaba (független)
  • 2024– :

A településen 2016. április 3-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is erősítette pozícióját.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
442
439
412
416
424
404
395
2013201420152019202120222023
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,6%-a magyarnak, 40,3% cigánynak, 2,5% németnek, 0,2% románnak, 0,2% szerbnek mondta magát (3,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 81,2%, református 0,7%, evangélikus 2%, felekezeten kívüli 0,7% (15,4% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 91,8%-a vallotta magát magyarnak, 18,3% cigánynak, 1,2% németnek, 0,2% ukránnak, 0,2% szlováknak, 0,5% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (7,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 38,9% volt római katolikus, 1% evangélikus, 0,5% református, 2% egyéb keresztény, 1% egyéb katolikus, 15,1% felekezeten kívüli (41,6% nem válaszolt).

Nevezetességei

a katolikus templom 2003-ban
  • Római katolikus templom - 1822-ben épült klasszicista stílusban, majd később részben romantikus stílusúvá alakították át.

Jegyzetek

  1. a b Baranyajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. május 5.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Baranyajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Baranyajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. december 1.)
  5. Baranyajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  6. Baranyajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  7. Baranyajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 29.)
  8. Baranyajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 14.)
  9. Baranyajenő települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2016. január 7.)
  10. a b Baranyajenő települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016. április 4. (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  11. Időközi helyi önkormányzati választások (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2016 (Hozzáférés: 2020. június 18.)
  12. Baranyajenő Helységnévtár
  13. Baranyajenő Helységnévtár