A mai cikkben a Pettend-ről fogunk beszélni. A Pettend téma az utóbbi időben nagy érdeklődést váltott ki a társadalomban. Sokak számára támponttá vált, akár mai relevanciája, akár a mindennapi életre gyakorolt hatása, akár történelmi jelentősége miatt. A Pettend megjelenése óta mindenféle véleményt generált, és számos tanulmány és kutatás tárgya volt. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a Pettend különböző aspektusait, elemezzük következményeit, és megvitatjuk a mai társadalomban betöltött relevanciáját. Kétségtelen, hogy a Pettend egy olyan téma, amely senkit sem hagy közömbösen, és amelyből sokat lehet tanulni.
Ez a szócikk a Baranya vármegyei községről szól. Hasonló címmel lásd még: Pettend (Fejér vármegye).
Zsáktelepülés, csak közúton közelíthető meg, a 6-os főútról Nemeske-Görösgalnál letérve, Nemeske és Kistamási központján keresztül, az 58 109-es számú mellékúton.
Története
Pettend nevét az oklevelek 1330-ban említették először Petend néven, mint a Kán nemzetséghez tartozó Siklósi Péter birtokát. A királyi földek visszavételekor a birtokot elvették tőle, de az országbíró visszaítélte neki. 1449-ben több család birtoka volt; így a laki Thúz-, a Létai és a Szőcsényi családok is birtokosai voltak. 1493-ban a Dombai családból származó Kornis Mihályné volt birtokosa. A török idők alatt is végig lakott maradt. 16. században az enyingi Török család birtoka volt. Az 1700-as évek elején gróf Nádasdy Lászlóé lett, 1807-ben pedig I. Ferenc király ajándékozta a Kegyes Tanítórendnek.
A településen 2019-ben az illetékes választási szerv elrendelte a teljes önkormányzati választás megismétlését, azzal az indokkal, hogy a névjegyzék zárásakor abban több mint kétszer annyi választópolgár szerepelt, mint a készítésekor.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 99,2%-a magyarnak, 69,9% cigánynak mondta magát (0,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 53,4%, református 7,5%, felekezeten kívüli 12,8% (15,8% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
Református temploma 1857 és 1860 között épült. Érdekessége, hogy a gondnok az építkezésről egy 263 tételből álló, verses számadást készített, amelyben részletesen felsorolja, hogy a falu negyvenegy házában élő családok milyen munkákkal járultak hozzá a templomépítéshez. Ebből kiderül többek között az is, hogy az építkezés egy halálos áldozattal is járt: a 42 éves Szőke János életét vesztette, amikor lezuhant a templom tetejéről.
Termálkút; régen található volt a településen egy termálfürdő is, s mivel a nagy nyomás miatt a kútból feltörő termálvizet a mai napig sem tudták teljesen elzárni, azt a helyi lakosság jelenleg is használja tisztálkodási és kikapcsolódási célokra.