Ebben a cikkben elmélyülünk a Rádfalva lenyűgöző világában, amely téma a történelem során sok ember érdeklődését felkeltette. A Rádfalva vita és tanulmányozás tárgya volt a pszichológiától a tudományig, beleértve a történelmet és a kultúrát is. Ebben a cikkben a Rádfalva-hez kapcsolódó különféle szempontokat fogjuk feltárni, az eredetétől és fejlődésétől a mai társadalomra gyakorolt hatásáig. Ezenkívül elemezzük a Rádfalva körül kialakult különböző nézőpontokat és elméleteket, valamint azt, hogy milyen következményekkel jár a mindennapi életünkre. Készüljön fel, hogy belépjen a Rádfalva izgalmas világába, és fedezze fel mindazt, amit ez a téma kínál!
Csak közúton közelíthető meg, az 5814-es út felől Diósviszlón át az 58 117-es számú mellékúton. Kóróssal és az 5804-es út drávacsepelyi szakaszával változó minőségű, alsóbbrendű önkormányzati utak kötik össze.
Története
Rádfalva (Rád, Drávarád) nevét 1077-ben említették először az oklevelek, Drawa, Draua formában.
I. László király 5 birtokon 200 háznépet (mansionses) adott a pécsváradiapátságnak. Ezek egyike a Dráva síkságán feküdt, s határát leiratták. Az oklevél határleírásában szereplő Rádtartója (Radtorloua) és Radó hida helynév a falunak nevet adó Rád (Radó) nevét tartotta fenn, aki azonos lehet az 1057-ben a megyében birtokos Radó nádorral. A kémesi uradalom 1177 évi határjárásában ugyancsak a Szent Benedek, azaz a pécsváradi apátság birtokának mondják.
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 72,4%-a magyarnak, 8,3% cigánynak, 0,5% németnek mondta magát (27,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 42,7%, református 10,4%, evangélikus 1%, felekezeten kívüli 4,2% (41,1% nem nyilatkozott).
Nevezetességei
Református temploma – 1840-ben épült, klasszicista stílusban.
Források
Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza